A sosemvolt erényöv nyomában
2010. július 23. 17:26
Nem létezett erényöv a középkorban, és az ezzel kapcsolatos mítoszképzés is csak a 16. században kezdődött el - derül ki a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum legújabb kiállításán, amely ezen furcsa viseleti eszköz történetébe, és a vele kapcsolatos elképzelésekbe avat be.
Korábban
Az elképzelés valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum legújabb kiállításának megnyitóján az intézmény igazgatója, Varga Benedek a téma érdekességeit elemezve mesélt arról, hogy miként derült fény az 1990-es években ezen eszközök hamisságára, és a nagy nyugati múzeumok hogyan revideálták gyűjteményeiket, és vették ki az úgynevezett erényöveket az állandó kiállítások anyagaiból. Éppen ezért érdekes egy olyan tárlat, amely ezen tárgyakat mutatja be - fűzte tovább a történetet az igazgató, aki szerint a tárlókban látható tárgyak talán éppen attól érdekesek, hogy használatuk egész másként és egy egész más korban valósult meg, mint azt korábban hittük.
A középkorban használt erényövek mítosza a 16. században jelent meg: ezen mesei történeteket a háborúba induló lovagokról, és az asszonyaik derekára csattintott fémövekről valószínűleg mindenki ismeri. Nos, erényövek a korban nem léteztek: bár a képi és szöveges ábrázolások megemlékeznek róluk, a valóságban ezek szerzői sosem láttak ilyen szerkezeteket (ráadásul a korabeli technika nem tette volna lehetővé viselhető változataik elkészítését.)
Külön érdekesség, hogy az erényövek első, és tömeges használata a 19. században történt: az övek szerkezete egyre jobb lett, és az ötvöstechnika finomodásával egyre rafináltabb megoldásokat készítettek. Az öveket Angliában és Franciaországban divatlapok alapján választották a hölgyek, akik ezzel a nemi erőszaktól szerették volna megvédeni magukat. Nem lebecsülendő a korabeli morál sem: sokan erkölcsi zálogot láttak egy ilyen öv viselésében, amelynek eredetét a középkorra vetítették vissza.
A 19. századi erkölcsi nevelés alapeszközét is az erényövben látták: a kamaszfiúkat és kamaszlányokat ezzel tartották volna vissza az önkielégítéstől. A maszturbáció ugyanis a korabeli elképzelések szerint lelki betegségekhez vezethetett, így az erényöv az 1930-as évekig kiváló eszköz lehetett ennek megelőzésére.
Az erényöv valódi története így az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni.
A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé: a tárlat igényesen, erényöveket felvonultatva cáfol meg egy újabb mítoszt, egyben bemutatva az egy különös eszköz valódi történetét.
Megtekinthető: 2010. július 23 - október 24.
Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1013 Budapest I., Apród utca 1-3.
Belépő: 500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.