Szétszabdalt kígyóval a szabadságért
2010. május 12. 10:34 Fekete István
Benjamin Franklin hamar felfedezte a politikai jellegű karikatúrákban rejlő potenciált, de az általa szerkesztett lapban közölt rajz csak félsikert hozott, ugyanis az Albanyba siető államférfi nem ismerte fel a megváltozott történelmi realitásokat, s a gyarmatok uniójáról szóló elképzelését egyszerűen lesöpörték az asztalról.
Korábban
A fametszeten egy nyolcba vágott kígyó látható, az egyes darabok felett pedig az amerikai brit kolóniák rövidítéseit olvashatjuk. New England szimbolizálja az állat fejét (a szerző az északnyugati állam területén osztozkodó négy államot nem tüntette fel külön), sorrendben New York, New Jersey, Rhode Island, Maryland, Virginia, Észak- és Dél-Karolina következik, Delaware és Georgia viszont nem szerepel a felsorolásban.
A rajz Benjamin Franklinnak a Pennsylvania Gazette 1754. május 9-i szerkesztőségi cikke mellett jelent meg, amelyben a fizikus-politikus a gyarmati egység szétforgácsolódására, illetve a Franciaország által jelentett veszélyre hívja fel a figyelmet. A legkézenfekvőbb válasz arra, hogy Franklin miért pont ezt az állatot választotta a gyarmatok illusztrálására, a kolóniák elhelyezkedésében keresendő, ugyanis azok kísértetiesen hasonlítanak egy tekergő kígyóra.
A felszabdalt csörgőkígyó a 18. század közepétől a hódító hatalmak, mindenekelőtt a Nagy-Britannia ősellenségének számító Franciaország (és a vele szövetségben levő őslakos indiánok) ellen vívott háború (1754-1763, más néven György király háborúja) idején a gyarmatok egységét szimbolizálta. A James De Lancey kormányzó által a francia alapítású Albany városába összehívott kongresszus 1689 óta a tizenegyedik olyan fórum lett, amely az autonóm gyarmatok unióját szorgalmazta.
A Korona által sürgetett eszmecserén számtalan terv született a franciák és az indián törzsek elleni hadi stratégiára, amelyben nagy szerepe volt a Franklin-féle rajznak, s bár annak számos pontját elvetették, később nagy hatása volt az Egyesült Államok alkotmányának megszövegezésére. A Franklin és az Albany-konferencia által felvázolt egységesítő törekvéseket a különböző államok törvényhozása és Nagy-Britannia egyazon okból utasította el: nem akarták a hatalmat egy államok feletti testületre ruházni.
Az államférfi tartott attól, hogy a brit-francia ellenségeskedés egyik neuralgikus pontjának számító, a 18. században még Ohio Country-nak nevezett vidék hovatartozásáról folyó viták esetleg számára kedvezőtlen eredménnyel zárulnak, ugyanis maga Franklinnak is érdekeltségei voltak a Nagy Tavak által közrefogott területeken. Franklin szerint a legfontosabb lépés az Appalache-hegységen túli területek meghódítása, ezzel párhuzamosan a Franciaország és Spanyolország öleléséből való kiszabadulás lenne, amellyel tovább erősödne Nagy-Britannia világbirodalmi státusa. A kívánt cél eléréséhez Franklin már 42 évesen felhagyott üzleti pályafutásával, s minden idejét a politikára fordította; kezdetben még egy önkéntes haderő felállításában is segédezett Pennsylvaniában.
Tíz évvel később újraértelmezték a karikatúrát, s a brit iga lerázásáért küzdő forradalmi patrióták és az ábrának bibliai jelentést tulajdonító lojalisták is igyekeztek kisajátítani a kígyó-illusztrációt. Az ötletgazda azonban elhatárolódott a két oldaltól és fennen hangoztatta, hogy a korszakban egyszerűen nincs létjogosultsága a képnek. Franklin sokkal mérsékeltebb álláspontra helyezkedett, s 1766-ban új karikatúrával jelentkezett, amelyen egy megcsonkított női alak formájában jelenik meg Nagy-Britannia, az amerikai gyarmatokat pedig a levágott végtagok szimbolizálják.
A szerzői jogok hiányában az újságok fejlécén látható rajzot számtalanszor újranyomták és – rajzolták, (a keleti parton előbb New York, később Boston lakosai ismerhették meg) a kísérő szöveg pedig már az amerikai forradalom idején is folyamatos változáson ment át. („csatlakozás – vagy halál” helyett „egyesülés – vagy halál”.)
A rajz pályafutása az amerikai polgárháború alatt folytatódott, ahol mindkét oldal – az Unió és a Konföderáció – is politikai hasznot kívánt húzni az illusztráció mozgósító erejéből.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.