A maják építették az Újvilág első vízvezetékeit
2010. május 6. 16:35 Science Daily, MTI
Palenque maja romváros egyik építményét az amerikai földrész legkorábbi ismert vízvezetékének tartják amerikai szakemberek, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című folyóirat májusi számában közölnek tanulmányt.
Korábban
"A spanyoloknak tulajdonítottuk mindeddig, hogy ők honosították meg az Újvilágban a víznyomásos rendszert, ám a régészeti adatok, az éghajlati és geomorfológiai (felszínalaktani) viszonyok, valamint a hidraulika törvényei alapján feltételezhető, hogy a maják ismerték, miként is lehet zárt csővezetéken keresztül továbbítani a vizet" - hangsúlyozzák tanulmányukban a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, Kirk French régész és Christopher Duffy hidrológus. A feltételezett vízvezetéket 1999-ben fedezték fel a romváros feltérképezése közben.
A forrás táplálta alagutat meredek domboldalba építették, lejtése 6 méter. A bejárati rész szélesebb, területe majdnem egy négyzetméter, a kijárata viszont meglehetősen szűk, mindössze 0,046 négyzetméter. A vízvezeték az évezredek során részlegesen beomlott, ma már alig-alig csordogál benne a víz. Így Christopher Duffy egyszerű hidrológiai modellek alkalmazásával próbálta meghatározni, hogy mekkora nyomás keletkezhetett az alagútban.
Számításai szerint a gravitáció, valamint a vízvezeték kijáratának drasztikus leszűkítése miatt olyan nyomás jött létre, amely akár 6 méteres magasságba is képes volt feljuttatni a vizet. A kutató szerint az aquaeductus kijáratának lezárásával a rendszer akár 68 ezer liter vizet is képes lett volna tárolni. A kutatók nem tudják, hogy adott esetben végül is mire használták a maják a víznyomást, lehet, hogy szökőkutat táplált az aquaeductus.
Palenque, amely Chiapas megyében, Ciudad del Carmentől mintegy 130 kilométerrel délre található, önálló városállam volt. A település igazi nevét nem ismerik teljes biztonsággal, a Palenque nevet később, a spanyol hódítás idején kapta. Feltételezett eredeti neve B'aakal.
A térség i.sz. 100 körül népesült be, a legnagyobb kiterjedését a város a klasszikus maja korban (250 és 600 között) nyerte el, majd 800 körül elnéptelenedett. Az őserdővel benőtt romvárost 1567-ben Pedro Lorenzo de la Nada spanyol domonkosrendi szerzetes fedezte fel.
Az egykor 15 négyzetkilométer területű Palenque nagy része még ma is feltáratlan. A város és a környező nemzeti park 1987 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek
- Taktikai hibát követhettek el a németek az angliai csata során
- Teljes kudarccal zárult a müncheni túszdráma a német hatóságok felelőtlensége miatt
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Egy magyar vállalkozó szárnyai alatt kezdte karrierjét Ferdinand Porsche
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Lengyel szabotőröknek álcázva robbantották ki a világháborút német katonák
- Először csak előkelő francia társaságokban volt divatos a motorkerékpározás
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap