Fáraóként tisztelték Octavianust Egyiptomban
2010. április 12. 10:22 The Independent, MTI
Egy évszázada ismert az a sztélé (feliratos kőlap), amelyet a Nílus egyik apró szigetén álló Philae ókori templomegyüttes Ízisz-szentélyében fedeztek fel. A szöveg egyiptomi, görög és latin nyelven íródott, a hieroglifák azonban elmosódottak, így csak most sikerült megfejteniük a tudósoknak.
Korábban
A sztélét Gaius Cornelius Gallus, Egyiptom első római helytartója emeltette megemlékezve arról, hogy Octavianus, a későbbi Augustus császár i.e. 31. szeptember 2-án megsemmisítő vereséget mért az actiumi csatában Marcus Antonius és VII. Kleopátra hajóhadára.
A hieroglifikus szövegben szereplő egyik nevet hosszúkás keretbe - kártusba foglalták: az ókori Egyiptomban ilyenbe írták a fáraók, a királynék, esetenként az uralkodó család tagjainak a nevét. A tudósok korában azt feltételezték, hogy Gaius Cornelius Gallus nevét foglalták kártusba. Kleopátra i.e. 30-ban bekövetkezett halála után Octavianus uralkodott Egyiptomban, ám a történészek meggyőződése szerint hivatalosan sosem koronázták meg, noha a most megfejtett feliratból egyértelműen kiderül, hogy fáraóként kezelték.
Martina Minas-Nerpel, a walesi Swansea Egyetem egyiptológus professzora szerint, aki tagja volt a feliratot megfejtő teamnek, az egyiptomi főpapok Octavianus iránti hódolatukat fejezték ki a császár nevét kártusba foglalva, az uralkodónak pedig érdekében állt, hogy elfogadja a gesztust. "A főpapoknak 'cselekvőképes' fáraóra volt szükségük. Octavianus uralkodása alatt pedig az egyetlen 'cselekvőképes' fáraó Octavianus volt" - mondta Martina Minas-Nerpel.
Magyarázatként hozzáfűzte: a főpapoknak szükségük volt egy fáraóra, egyébként az általuk elképzelt világrend sem működött volna többé. Octavianusnak is szüksége volt a papságra, hogy rend uralkodjon a tartományban. "Nyugalomra volt szüksége a tartományban, a béke záloga pedig a papság volt, amely kulcsszerepet játszott az egyiptomi társadalomban" - hangsúlyozta az egyiptológus.
Egyébként nem ez az egyetlen eset, hogy római császárok nevét kártusba foglalták. Martina Minas-Nerpel hasonló esetet említ az i.sz. 3. századból, de Octavianus neve is szerepel egy másik kártusban - az i.e. 30-ból származó feliratot Egyiptom déli részén fedezték fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Nem tudta felszabadítani a Szentföldet a fegyvertelen gyermeksereg
- Vagyona miatt keverték rossz hírbe a szörnyetegnek tartott Báthory Erzsébetet
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap