Esős és hideg nyarak erősítették a pestisjárvány hatását
2010. március 30. 11:16
A fekete halál néven ismert járvány a 14. században az európai népesség közel egyharmadával végzett. Lehetséges, hogy a kor klimatikus viszonyai is segítették a kór terjedését – derül ki egy nemrég közzétett német tanulmányból.
Korábban
Dr. Ulf Büntgen, a svájci Szövetségi Erdő, Hó és Tájkutató Intézet (WSL) munkatársa szerint klimatikus szempontból a kései középkor nagyon egyedi volt, hiszen egyes periódusokban kiemelten esős nyarak voltak. Ennek megállapításában Dr. Jan Esper, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem professzora szerint a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálata segített.
A bonni, gießeni, göttingeni, büntgeni és esseri egyetemek munkatársai közös kutatásukban első alkalommal vázolták fel az elmúlt 1000 év nyarainak szárazabb és esősebb időszakait. Az ebből írt tanulmány (Tree-ring indicators of German summer drought over the last millennium) a Quaternary Science Reviews legújabb számában jelent meg.
Ebből megtudhatjuk, hogy a vizsgálathoz 953 különböző famintát használtak, amelyek nagyjából lefedik az elmúlt 1000 évet, illetve Németország mai területét is. A tesztek rámutattak: a kései középkorban két esősebb időszak voltak Közép-Európában, amelyet 1300-1340 között forró nyarak szakítottak meg. Az 1350-70 közti periódus újból esősebb volt, és ez segíthette a pestisjárvány terjedését is. Ezt aztán fokozatos felmelegedés követte, és egészen a 18. század elejéig tartott. Akkor megint esősebb volt az idő, amit végül az elmúlt 200 év viszonylag szárazabb időszaka követett.
A szakemberek reményei szerint eredményeik sokban hozzájárulhatnak a korszak, illetve a járványok, éhínségek, és klimatikus viszonyok jobb megértéséhez. Az egyetemek közti összefogás azonban nem ért véget, és a jövőben a fekete halál pusztításait próbálják meg közösen tanulmányozni majd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.