Húsz éve voltak az első szabad parlamenti választások Magyarországon
2010. március 25. 10:17
Korábban
A második forduló
Április 8-án 171 egyéni kerületben tartottak második fordulót. Ebből 5 helyen azért, mert érvénytelen volt az első forduló, a további helyeken azét, mert bár a március 25-én az urnákhoz járult a választójogosultak több mint a fele, egyetlen jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát. Ez utóbbi esetekben ismét indulhattak mindazok a jelöltek, akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát, illetve ennek hiányában az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt kelhetett versenyre. Az április 8-i második fordulóban 496 egyéni képviselőjelölt mérkőzött a parlamentbe jutásért, és 3 millió 459 ezer választópolgár adta le voksát, ami az első fordulóhoz mérten kisebb, 45,54 százalékos részvételi aránynak felelt meg.
A választás ezúttal is a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta, 111 (az első fordulóval együtt 116) egyéni kerületben kapott mandátumot. Az SZDSZ 35, az FKgP 11, a KDNP 3, az MSZP, a Fidesz és az Agrárszövetség 1-1, a független és a közös jelöltek 4-4 egyéni helyhez jutottak.
A második fordulóban dőlt el az is, hogy az országos listákról hány mandátumot szereznek a pártok. Az egyéni választókerületekben, illetve a területi listákon mandátumot nem eredményező, ún. töredékszavazatok a pártok országos listáin összegeződtek, s ennek alapján juthattak be e listákról a jelölő pártok színeiben további képviselők a törvényhozásba. Végeredményben az MDF területi listán 40, országos listán 10, az SZDSZ területi listán 34, országos listán 23, az FKgP területi listán 16, országos listán 17, az MSZP területi listán 14, országos listán 18, a Fidesz területi listán 8, országos listán 12, a KDNP területi listán 8, országos listán 10 képviselői helyet szerzett.
A választás mindkét fordulóját élénk nemzetközi érdeklődés kísérte. A külföldi hírügynökségek terjedelmes jelentésekben számoltak be a fejleményekről, jelentéseik általában simának, olajozottnak minősítették a szavazás lefolyását. A külföldi tudósítók szerint az volt a legmeglepőbb, hogy a kommunista rendszert felszámoló és ezzel a választást egyáltalán lehetővé tevő reformszocialistáknak nem jutott különösebb szerep, kiemelt figyelem. Az Európa Tanácsot képviselő külföldi megfigyelők elégedetten nyilatkoztak a választásokról és az esemény fontosságának tudatában lévő szavazók fegyelmezettségéről.
Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
