A világörökség részévé válna Pergamon
2010. január 12. 14:45 MTI
A világörökség részévé szeretne válni Törökországban az ősi Pergamon városa, mai nevén Bergama, amelynek polgármestere a település kiemelkedő történelmi jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Korábban
Az UNESCO világörökségi listájára való felkerülés érdekében szakmai bizottságot hoztak létre, amely török sajtóbeszámolók szerint a napokban ülésezett és méltatta Bergama kulturális értékeit. Az Égei-tenger partján, Izmirtől mintegy száz kilométerre elterülő település polgármestere, Mehmet Gönenc szerint a városnak mindenképpen helye van a világörökségi listán, mivel kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír és megfelel a feltételeknek is.
Bergama Törökország legrégebbi településeinek egyike, amelyet már az őskorban laktak és a görög, valamint a bizánci időkben is jelentős volt. Régészeti kincseit az egész világon ismerik. A Zeusz-oltárt 1897-ben Németországba csempészték és az ma Berlinben, a Pergamon Múzeumban látható.
Orhan Terzioglu egyetemi professzor szerint Pergamon aszklépionja a világ egyik legelső és legnagyobb egészségügyi központja volt, ahol vízterápiával gyógyították a betegeket és ahol álmokat értelmeztek. Véleménye szerint míg a világhírű görögországi Epidaurosz aszklépiosza rossz állapotban van, addig Pergamonban több épület is fennmaradt.
Az UNESCO világörökségi listáján olyan tájak, természeti képződmények, épületek vagy városok szerepelnek, amelyek kiemelkedő kulturális vagy természeti jelentőséggel bírnak. A világörökségi lista jelenleg 890 tételt tartalmaz: a világ 148 országának 689 kulturális, 176 természeti és 25 "vegyes" értékét. Törökország jelenleg kilenc helyszínnel szerepel a világörökségi listán: köztük van például Európa egyik idei kulturális fővárosának, Isztambulnak a történelmi negyede, valamint Pamukkale és Kappadokia.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap