A téli háborúra emlékeztek a finnek
2009. december 1. 16:02 MTI
Finnországban hétfőn megemlékeztek a "téli háború" kitörésének 70. évfordulójáról, a harcokban a kis északi ország csapatai 105 napon át dacoltak a rájuk támadó szovjet hadsereggel, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek.
Korábban
Az évforduló alkalmából koszorúzásokra került sor temetőkben és sírhelyeknél, kiállítások nyíltak meg, az iskolákban pedig rendezvényeket tartottak. A helsinki székesegyházban emlékmisét mutattak be, amelyen részt vett Tarja Halonen köztársasági elnök.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1939. november 26-án azzal vádolta a finn hadsereget, hogy Mainila város közelében tüzet nyitott szovjet terület felé. Bár a finnek váltig tagadták ezt, Moszkva csapatai négy nappal később átlépték a határt. (Orosz történészek ma elismerik, hogy a határincidens szovjet provokáció volt, Sztálin pedig ürügyként használta fel egy Finnország elleni invázióhoz.)
Bár a támadó csapatok jól fel voltak szerelve, stratégiájuk és hadműveleti tervezésük gyönge lábakon állt. Az invázió tetőpontján 450 ezer szovjet katona harcolt a jóval kisebb létszámú finn haderő ellen. A 3,7 milliós északi ország hadserege 23 ezer halottat veszített, sebesültjeinek a száma 43 ezer volt. A szovjetek vesztesége 217 ezer halott, illetve sebesült.
A Gustav Mannerheim tábornok által vezetett finn erők hősiesen ellenálltak a túlerőnek, ám 1940 márciusában, az újabb szovjet offenzíva hatására a helsinki kormány béketárgyalásokat kezdett Moszkvával. A március 12-én aláírt békeszerződés értelmében Finnország elveszítette területének 11 százalékát; ez gyakorlatilag Karélia keleti részét jelentette, ahonnan 400 ezer finnt kellett áttelepíteni az ország más részeibe. Szovjet fennhatóság alá került Finnország második legnagyobb városa, Viborg is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt tegnap
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat tegnap
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas tegnap
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet tegnap
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tegnap
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk tegnap
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója 2024.09.15.
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi 2024.09.15.