Augusztusi napon kezdték építeni a gízai Nagy Piramist
2009. szeptember 24. 10:01 National Geographic News, MTI
Az óegyiptomiak i.e. 2470 augusztus 23-án fogtak hozzá a Nagy Piramis megépítéséhez a Gízai-fennsíkon - állítják egyiptomi kutatók.
Korábban
A kutatók Abdel-Halim Nur El-Din, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal volt vezetőjével az élen számításaikat a Szíriuszra, a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebb csillagára alapozták, amelynek megjelenése hosszú távollét után a hajnali égen az ókori Egyiptomban a Nílus áradásának kezdetét jelölte. Az óegyiptomi naptárban Szíriusz (egyiptomi nyelven Szopdet, görögül Szóthisz) megjelenése az újév kezdetét is jelölte.
Történelme során az egyiptomi birodalomban az összes grandiózus építmény, sír vagy templom építését az áradás kezdetéhez kötötték, ezt szerencsét hozó időpontnak tartották, mivel a Nílus vize termékeny iszappal borította a földeket, a bőséges termés záloga volt. A fáraók ráadásul majdani nyugvóhelyük építtetését rögtön trónra lépésük után rendelték el. Kheopsz, aki a feltételezések szerint a Nagy Piramisban lelt végső nyughelyre, Abdel-Halim Nur El-Din és kollégái szerint i.e. 2470-ben vette át a hatalmat. A kutatók összehasonlították a modernkori naptárat az óegyiptomi kalendáriummal, s a csillag ciklusával, ennek alapján Szírius július 17-e és 19-e között tért vissza, az áradás viszont 35 nappal később, augusztus 23-án kezdődött.
Mark Hammergren, a chicagói Adler Planetárium csillagásza szerint, aki nem volt részese a kutatásnak, van logika abban, ha a Nílus éves áradására alapozva határozzák meg a Nagy Piramis építésének kezdetét. "Ez körülbelül azonos időben kezdődött minden évben, vagyis stabil tájékozódási pontot jelent" - magyarázta. Mark Hammergren ugyanakkor megjegyzi, hogy a Szíriusz megjelenése a hajnali égen az időjárástól is függ, előfordulhatott, hogy a felhők miatt egy-két napos késéssel észlelhették.
Mahmud Afifi, a Gízai Régészeti Hivatal igazgatója szerint viszont nehéz pontosan meghatározni Kheopsz uralkodásának kezdetét. Az óegyiptomi időszámítás minden fáraó trónra lépésekor a nulláról indult, így nehéz a nyugati időszámítás szerint meghatározni az ókori események dátumát. Ráadásul az óegyiptomi krónikák is megbízhatatlanok, hiszen politikai okokból egy-egy uralkodót kiiktattak a fáraók névsorából.
A népszerűtlen királyok kiiktatása viszont megváltoztatta a többi fáraó uralkodásának dátumát is. Kheopsz esetében például a kutatók egy része trónra lépését 139 évvel korábbra teszi, mint ezt Abdel-Halim Nur El-Din csapata kiszámította. A Nagy Piramis építését sem kezdhették meg egyik napról a másikra, az előkészületek Mahmud Afifi szerint Kheopsz uralkodásának akár egész első évét is igénybe vehették.
Mahmud Afifi a Nagy Piramissal kapcsolatban más tisztázatlan kérdésre is rámutat. "Még azt sem tudjuk, hogy miért választotta a Gízai-fennsíkot. Apja, Sznofru fáraó innen 30 kilométerre, Dahsurban lelt végső nyugalomra. Számtalan elmélet született a Nagy Piramisról, mivel ez az ókori világ egyetlen megmenekült csodája" - emelte ki Mahmud Afifi.
Kheopsz (Hufu) a IV. dinasztia II. uralkodója, Sznofru fáraó és I. Hotepheresz királyné gyermeke, valószínűleg az uralkodó harmadik fia volt. Gízai piramisa a legnagyobb egyiptomi piramis (magassága: 146,5 méter). Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.