Emberáldozattal próbálták enyhíteni az El Nino hatását
2009. július 17. 08:25 MTI
Egy fiatal nőt temettek el élve a 15. században Chan Chanban, Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián városában, hogy enyhítsék az El Nino időjárási jelenség kedvezőtlen hatásait - jelentette be a perui Nemzeti Kulturális Intézet.
Korábban
A fiatal, húszas évei legelején járó nő csontvázára helyreállítási munkák során bukkantak Chan Chan égetetlen téglából emelt egyik fellegvárában. Az áldozat 155 centiméter magas volt, borzalmas haláltusájáról a kezei tanúskodnak, amelyekkel próbálta letépni a nyakát fojtogató textíliát, valamint az állkapcsa, arca ugyanis eltorzult a kíntól. Mindennek tetejében a nő mindkét lábát amputálták oly módon, ahogy más kultikus áldozataikat csonkították meg a csimuk.
"Első ízben találtunk bizonyítékot arra, hogy a 15. században embereket temettek el élve, megelőzendő az El Nino pusztító hatását az égetetlen téglából épített városra" - hangsúlyozta Cristobal Campana, a perui Nemzeti Kulturális Intézet képviselője. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a régészek hogyan hozták összefüggésbe az áldozatot az El Ninóval. Cristobal Campana szerint az áldozat földi maradványait antropológiai vizsgálatok céljából a kulturális intézetbe szállítják.
Az El Nino meteorológia jelenség, amely a tengervíz áramlásával van összefüggésben és ciklikusan jelentkezik. Karácsony tájékán kezdődik és 9-12 hónapig tart. A csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe karácsony táján erősen felmelegszik, hatására aszályos, száraz időszak lép fel Afrikában, a Karib-tengeren viszont óriási esőzéseket okoz. Chan Chan, az egykori csimu birodalom fővárosa Trujillo mellett található. A 10. században alapították, mintegy 28 négyzetkilométer kiterjedésű város volt, lakosainak számát 40-200 ezerre becsülik.
A városban számos egyéb épület mellett 10 nagy, fallal körülvett, égetetlen téglából emelt épületegyüttes, úgynevezett ciudadela található. Ezeket a fellegvárakat az egymást követő uralkodók székhelyének tartják. Minden ciudadela királyi temetkezőhelyet, elit lakónegyedet, raktározási és újraelosztási célokat szolgáló épületeket, kerteket, valamint nagyméretű ciszternákat foglalt magában. A várost 1470-ben az inkák foglalták el, de az 1532-ben bekövetkező spanyol hódításig helyi közigazgatási központ maradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.