Digitális Rembrandt-életműkiállítás Amszterdamban
2009. július 6. 12:07 MTI
A németalföldi festőóriás, Rembrandt Harmenszoon van Rijn teljes életműve megtekinthető azon a kiállításon, amely a jövő héttől látható Amszterdamban - igaz, nem az eredeti képekről, hanem azok digitalizált változatáról van szó.
Korábban
A tárlaton mind a 317 ismert Rembrandt-festmény, valamint több száz metszet és rajz helyet kapott. Bár egyes kritikusok fanyalogva nyilatkoztak az ötletről (arra hivatkozva, hogy csak az eredeti alkotások nyújtanak teljes élményt), a kiállítás kezdeményezői - Rembrandt munkásságával foglalkozó holland kutatók - arra mutattak rá, hogy a számítógépes változat sok esetben nagyobb élményt tud nyújtani az eredetinél.
A digitális reprodukciók létrehozásához az eredeti képeket lézerrel is átvilágították és mikroszkóppal részletesen elemezték. A festményeket esetenként "restaurálták" is, azaz igyekeztek elérni, hogy azok eredeti állapotukban legyenek láthatók. Másrészt a digitális módszerekkel a festményeken csak alig vagy rosszul látható kicsiny részletek is kiemelhetők, közelebb hozhatók, ami páratlan élményt nyújthat még a gyakorlott műélvezőknek is.
Olyan tárlatról van szó, amelynek eredeti képeit több mint száz különböző múzeumból kellene összegyűjteni, ami szinte lehetetlen. Rembrandt (1606-1669) a világhírű németalföldi festészet talán legismertebb alkotója, a holland művészet aranykorának meghatározó alakja. Munkáinak utánozhatatlan hatást ad az erős kontrasztok gyakori használata, az életszerű jelenetábrázolás, és a jellemek iránti érzékenység. Korábban úgy tudták, hogy mintegy 600 festménye maradt fenn, ezek csaknem feléről azonban kiderült, hogy nem ő festette, hanem tanítványai vagy művészetének kései hódolói.
Az amszterdami tőzsde - építészeti alkotásnak sem utolsó - épületében rendezett kiállításon valamennyi híres műve kiemelt helyen található, köztük a Tulp doktor anatómiai leckéje című vagy az Éjjeli őrjárat. Utóbbit az érdeklődők könnyen össze is hasonlíthatják az eredetivel, amely a tőzsde épületétől nem messze található Rijksmuseumban látható. Kitűnően példázza a Medici Mária francia királyné díszőrségét kigúnyoló Éjjeli őrjárat a digitális technika előnyeit is: ezt a képet sikerült például számítógépes formában eredeti állapotában is megmutatni, míg a valóságos alkotás széléről az évszázadok során két alak már lekopott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap