Tudományos konferencia a Nemzetőrségről
2009. május 7. 08:57
2009. május 20-án a budai várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében tartanak tudományos konferenciát a Nemzetőrség hazai történetéről.
Korábban
A Nemzetőrség az 1956-os forradalom idején a szovjet megszállók ellen küzdő szervezet volt, amely a honvédség, a rendőrség és a civil ellenállók csoportjait volt hivatva összehangolni egységes parancsnokság és politikai irányítás alatt. A Nemzetőrség 1956. október 31-én alakult meg a Kilián laktanyában, Nagy Imre miniszterelnök jóváhagyásával. Parancsnoka Király Béla, helyettese Kopácsi Sándor lett. További részletek a Nemzetőrjelvényről
Az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsa szervezésében, és Sólyom László köztársasági elnök fővédnöksége alatt megrendezésre kerülő tanácskozáson a téma szakértői a katonai szervezet hazai történetének részleteit elevenítik fel. A megnyitó előadáson Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a nemzetőrség történetének kutatásáról beszél majd, őt pedig Hermann Róbert követi, aki az 1848-49-es szabadságharc hadtörténetéből idézi fel a szervezet történetét.
Egy rövidke szünet után Eörsi László Fegyveres felkelőcsoportok, mint a nemzetőrség megalakításának előzményei címmel tart előadást, Szakolczai Attila pedig az 1956-os nemzetőrség megalakulásának részleteibe avat majd be. Szintén ebben a témában ad majd elő Horváth Miklós is, a kérdés vidék történetét pedig Erdős Ferenc bővíti, aki Sztálinváros - Dunapentele nemzetőreiről beszél majd, illetve Szántó László pedig a Somogy megyei események részleteibe avat be. Az előadásokat M. Kiss Sándor zárja, aki a nemzetőrök szerepét átfogóan próbálja meg értékelni.
Időpont: 2009. május 20. 09:00-15:00
Helyszín: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Díszterem
Cím: 1014 Budapest Kapisztrán tér 2-4.
A részletes program letöltése
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap