Programkavalkád a műemlékek ünnepén
2009. április 17. 12:02 MTI
Korábban
Egyházi emlékek Zalaegerszegen
Zalaegerszeg egyházi emlékeiről tartott előadást a műemléki világnap alkalmából Kostyál László művészettörténész csütörtökön Zalaegerszegen. A művészettörténész szerint a város legkorábbi műemlékei a 13. században épült falusi templomok voltak, a korábban emelt templomok valószínűleg fából készültek, amik az idők során nyom nélkül elpusztultak. Régészeti leletek, feltárások igazolták, hogy a mai Zalaegerszeg területén a középkorban több apró település volt. A várost körülvevő településrészeken, a környező falvakban is megtalálták több románkori templom nyomait.
A templomok megtartóerőt jelentettek: azok a települések, amelyeknek állandó templomuk volt, nem pusztultak el, ha más nyom nem is maradt utánuk, néphagyományként nagy valószínűséggel megmaradtak. Ezzel szemben az írásos források több olyan falut is megemlítenek - mint például a Zala-parti Németfalut - amelynek ismerjük a nevét, nagyjából meghatározható a helyük is, de ezen kívül más információ nem maradt fenn róluk. Ezeknek a falvaknak nagy valószínűséggel vagy nem voltak templomaik, vagy csak apró fatemplomaik voltak, amik az idők során hamar elpusztultak.
Kostyál László megemlítette, hogy a feltételezések szerint - bár nem tudják igazolni, mert a maradványok a mai templom alatt vannak - a zalaegerszegi plébániatemplom is a 13. századból származik. A 15. századtól a város növekvő lakossága miatt nagyobb templomra volt szükség, ezért folyamatosan bővítették. A ma látható és restaurálás alatt álló templomot az 1750-60-as években építtette Ladányi Bíró Márton veszprémi püspök. Kostyál László hozzáfűzte: a megyében a románkori templomok nagy része az északi területeken található, aminek történetei okai vannak. A török hódoltság nyomvonala a megye közepén húzódott, a délre eső területeken ezért kevés középkori műemlék maradt fenn.
A nyugat-dunántúli területen, a 13. század középső harmadában épült templomok több közös jegyet is hordoznak. Mivel kevés kő állt rendelkezésre, a templomok nagy része téglából épült, jellegzetes stílusjegyük a homlokzaton található díszítő ívsoros párkányzat. Számos középkori templomnál megfigyelhető a falpillérek tagolása vagy a falazott faltükrök. Egy másik jellegzetesség a szentély belsejében található ülőfülke, amelynek funkciója a mai napig nem ismert. Az egyik hipotézis szerint papi ülőfülkék voltak, de ennek ellentmond, hogy helyenként, például a kallósdi templomban több, különböző magasságú fülke is található. Elképzelhető, hogy ezekben a fülkékben őrizték a pastoraliumot vagy egyéb funkciót kapott - jegyezte meg a művészettörténész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Az őrökről leszedett német egyenruhában szöktek meg az amiens-i börtön foglyai
- Sikeresen ösztönözte az amerikai nőket a munkába állásra Szegecses Rózsi
- Mindent elkövettek az életben maradás érdekében az ostromgyűrűbe zárt Leningrád lakosai
- Taktikai hibát követhettek el a németek az angliai csata során
- Kétszer is trónra lépett I. Mihály, Románia utolsó királya
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap