2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Felértékelték az amerikai elnökfeleségek szerepét

2009. április 2. 10:12 MTI

Az amerikai elnökök és feleségeik, a first ladyk sokkal összetettebb és érdekesebb emberek annál, mint amit a média róluk közvetít és az asszonyok jóval komolyabb szerepet játszanak az amerikai elnöki időszakokban, mint azt a legtöbben gondolnák - jelentette ki Kati Marton, akinek az amerikai elnöki házaspárokról írt, Titkos hatalom című könyve a napokban jelent meg a Corvina kiadónál.

A magyar származású amerikai író és újságíró szerző az interjúban kiemelte: az elnökségi évek alatt az Egyesült Államok első számú vezetője és felesége egyaránt kénytelen feladni magánéletét, a világ napi 24 órán figyeli őket, nincs magánéletük, igazából csak egymásra számíthatnak. "A first ladyk rendkívül fontos szolgálatot tesznek, nemcsak férjüknek, családjuknak, hanem az egész Egyesült Államoknak. Ha az elnöknek erős, intelligens és bátor felesége van, aki segít neki a hatalom által örökké veszélyeztetett józanságot megőrizni, maga is jobb vezetője az országnak" - fogalmazott Kati Marton.

A Titkos hatalom eredetileg New York-ban 2002-ben jelent meg Hidden Power címmel. A kötet a 20. és a 21. századból - Edith és Woodrow Wilsontól Betty és Gerald Fordon át Laura és George W. Bush-ig - 12 amerikai elnök és first lady nyilvános és magánéleti összefonódását vizsgálja, és az utószóban kitér a nemrég megválasztott Barack Obama és felesége, Michelle házasságára is. "Jackie Kennedy egyszer azt mondta nekem, hogy a Fehér Házban csak ketten vannak, rajtuk kívül mindenki más figyel, még a legbizalmasabb munkatárs is" - mondta Kati Marton.

Kiemelte: könyve készítése során mintegy 400 interjút készített, valamennyi élő elnöki párral személyesen beszélt, de a legfontosabbakat nem tőlük, hanem környezetükből tudta meg. Kitért arra: az általa górcső alá vett 12 pár majdnem mindegyikére igaz, hogy egymás legjobb barátai (voltak). A kivételek közé sorolta Pat és Richard Nixont; mint mondta, kapcsolatuk kihűlését mutatta, hogy a Watergate-botrány idején ők maguk egymás között nem is beszéltek az ügyről.

Szólt arról, hogy az exelnökökkel és a volt first ladykkel készített interjúkat általában nem együtt adták a párok, a kivételt Rosalynn és Jimmy Carter, valamint Barbara és idősebb George Bush jelentette. "Nem arra törekedtem, hogy a pletykákat gyűjtsem össze, ugyanakkor színesen, érdekesen akartam megírni a fejezeteket. Bill Clintonnak például nem nagyon tetszett, amit róla írtam, mert őszinte voltam, és nem tudom megbocsátani neki, amit Monica Lewinskyval csinált. Felesége, Hillary nagyon magányos ember, tisztelem őt azért a karrierért, amit felépített magának, egészen az elnökjelölt-közeli állapotig, majd a külügyminiszteri posztig. Hozzá kell tennem, hogy ezt a karriert Bill Clinton minden erejével segíti" - idézte fel a szerző.

A korábbi "erős" elnökfeleségek közül Nancy Reagant emelte ki. Mint mondta, valójában ő állította össze Ronald Reagan stábját, amit aztán ő is vezetett. A szerző szerint nem kell már nagyon sokat várni az első amerikai elnöknőre, és sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy azt a demokrata és nem a republikánus oldal adja majd. Hihetetlen, történelmi pillanatnak nevezte Barack és Michelle Obama Fehér Házba vonulását, azt, hogy az első amerikai elnököt, George Washingtont követően 220 évvel először afroamerikai elnöki pár költözött a rezidenciába. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Michelle Obama hibát követett el, amikor a beköltözéskor azt mondta, életében most először büszke Amerikára. "Obamáék modern házaspár: nagyon talpraesettek, semmi formalitás. Michelle a Harvardon és a Princetonon végzett, de nincsenek politikai ambíciói, szerepe tradicionális: anya és feleség" - mondta a szerző.

Az MTI kérdésére Kati Marton elmondta, hogy a pletykák ellenére nem ő lesz April Foley leköszönő budapesti amerikai nagykövet utódja. Mint mondta, ezt férje új diplomáciai missziója - Richard Holbrooke jelenleg az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja - miatti helyzet sem tenné lehetővé. "Író vagyok, nem pedig diplomata. Tudom persze, hogy a nagykövetek nem mindig diplomaták, pedig szerintem így kellene lennie" - jegyezte meg. Hírek szerint elképzelhető ugyanakkor, hogy Kati Marton jövőre Jeruzsálemben egy amerikai közreműködésű palesztin egyetemen irodalmat fog tanítani.

Kati Marton rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Washington Post, a The Wall Street Journal vagy a Newsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott. Magyarországon tavaly jelent meg könyve Kilenc magyar címmel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár