A kis szigeteket kedvelték a Karib-térség őslakói
2008. november 27. 08:27 Times Online
Téves az a felfogás, amely a nagy szigeteknek nagyobb fontosságot tulajdonít, mint a kisebbeknek az emberi faj kirajzása során - állítják amerikai kutatók, akik a karibi szigetvilág benépesülését vizsgálták.
A régészek feltételezése szerint a Karib-szigetvilág benépesítése Dél-Amerika felől történhetett. Meggyőződésük szerint az őskori népesség azért preferálhatta a nagyobb szigeteket, mert azok jobban emlékeztették a tengeri utazókat a maguk mögött hagyott kontinensre. A nagyobb szigetek kedvezőbb életfeltételeket kínálnak, s változatosabb az élőviláguk is, ami jobb élelmiszerellátást biztosít. William Keegan, a Floridai Egyetem antropológus-professzora kollégáival viszont megcáfolta ezt az elméletet.
Eddig a térségben főleg Kubában, a Dominikai Köztársaságban és Puerto Ricóban folytak régészeti feltárások. Ám a kisebb szigetek sokkal többet elárulhatnak az őslakosság életmódjáról. "A nagyobb szigetekre alapozva írtuk a történelmet, s mindössze most fedeztük fel, hogy a kisebbek korábban népesültek be. Az emberek olyan területeken telepedtek le, ahol el sem tudtuk képzelni jelenlétüket azokban a korai időkben" - mutattak rá a kutatók. A floridai kutatók szerint a kisebb szigetek azért lehettek vonzóak, mert partjaik mentén jó halászati lehetőségek kínálkoztak. Ezeket a szigeteket nem borították erdőségek, vagyis jobb feltételeket biztosítottak a földművelésre, ráadásul vadászni is lehetett kisebb emlősökre.
"Rövid távon a kis szigetek több szempontból is kedvezőbb életfeltételeket kínálnak. Itt több a hal, jobb a széljárás, s kevesebb a moszkitó. Elégséges ivóvízzel, még ha kevesebb is volt a termőföld, az embereknek mindenük megvolt, amire szükségük lehetett" - emelte ki William Keegan, aki példaként az alig egykilométeres St. Lucia-szigetet hozta fel, ahol kerámialeletekre bukkantak. Utóbbiak az egykori településekre utalnak.
"A népvándorlásnak mindig komoly gazdasági okai voltak. Feltehetően könnyebb volt az egyik kis szigetről áthajózni a másikra, mint trópusi erdővel borított nagy sziget egyik végéből a másikba átküzdeniük magukat. A tenger volt az őskori gyorsforgalmi út" - hangsúlyozzák a kutatók, akik tanulmányaikat a Human Ecology című folyóiratban közölték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap