Orosz vereséget ünnepelnének az ukránok
2008. június 12. 08:02
A sok kérdésben viszálykodó Oroszország és Ukrajna viszonyát legújabban egy 350 évvel ezelőtt lezajlott ütközet terheli.
Korábban
A történelmi eseményről frissen kiadott újabb ukrán írásművek nem győzik hangsúlyozni, hogy a cári hadsereg "egyik legnagyobb vereségét" szenvedte el a konotopi ütközetben. (A mai Ukrajna északkeleti részén fekvő Konotop mellett lezajlott ütközetben lengyel, litván, krími tatár erők és ukrán kozákok legyőzték az orosz cár és az oroszbarát ukránok közös seregét. Ukrajna nagy részét öt évvel korábban Oroszországhoz csatolták, s a konotopi győzelem nem változtatott ezen a helyzeten.)
Oroszország így a 17. század közepétől lényegében a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig fennhatósága alatt tartotta Ukrajnát, és hagyományosan érdekszférájába tartozónak tekintette az országot. 2004 "narancsszínű" forradalmában azonban Nyugat-barát vezetők kerültek hatalomra Kijevben, és azóta számos esetben és ügyben szembekerültek Oroszországgal.
Moszkva váltig hangoztatja, hogy a Kijev által szorgalmazott ukrán NATO-tagság veszélyeztetné Oroszország biztonságát. Nagy vita dúl Moszkva és Kijev között az orosz fekete-tengeri flotta jövőjét illetően is. E flotta támaszpontja egy bérleti szerződés értelmében az Ukrajnához tartozó Szevasztopolban van, a Krím-félszigeten. Moszkva 2017-ig évi 93 millió dollárért bérli a támaszpontot.
Egyes moszkvai közéleti szereplők felvetették a nyilvánosság előtt, hogy a Krím jogi státusa kérdéses, hiszen a félsziget korábban Oroszország része volt, s csak 1954-ben"utalta ki" Nyikita Hruscsov szovjet vezető "a baráti szeretet jelképeként" az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Jurij Luzskov moszkvai polgármester nemrégiben egy ünnepségen kijelentette, hogy Oroszországnak vissza kellene vennie Ukrajnától Szevasztopolt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Akár csökönyös főnökeivel is hajlandó volt ölre menni Bette Davis 20:15
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap