Ókori szemfedőhöz hasonlítják a torinói leplet
2008. június 9. 12:14
Közelebb vihet-e a Júdeai sivatagban talált 6000 éves szemfedő a torinói lepelről folytatott viták lezárásához? Ez a kérdés foglalkoztatja Olga Negnevickit, az Izraeli Múzeum restaurátorát.
Korábban
"Ha a jerikói leplet a legmodernebb technológia felhasználásával vizsgáljuk meg, akkor az így kapott információk talán segíthetnek megoldani a torinói lepel rejtélyét" - mondta Negnevicki.
A 7x2 méteres, finoman díszített lepelre izraeli régészek bukkantak a Harcos barlangja bejáratánál, amikor Wadi el-Mekkukah közelében további holt-tengeri tekercsek után kutattak. Azt ugyan nem találtak, de felfedezték egy előkelő ember 6000 éves sírját, amelyben a holttestet szépen kidolgozott vászonba burkolták. A csontváz mellett kardot, fatálakat, bőrszandált és íjakat is feltártak.
A torinói lepelhez hasonlóan ezen az anyagon is vérfoltok vannak, amely valószínűleg egy sérülésből származott. A gondos restaurálás után a leletet először New Yorkban, majd az Izraeli Múzeumban állították ki, aztán pedig a jeruzsálemi Régészeti Hatóság raktárába vitték.
A 4,3 m x 90 cm-es torinói lepel egy vérrel borított férfi testének lenyomatát ábrázolja, és sokan úgy vélik, hogy Jézus halotti szemfedője. Az 1998-ban végzett radiokarbonos vizsgálat a lepel keletkezésének korát 1260 és 1390 közé teszi, ami kizárja Jézus személyét. Mások szerint a radiokarbonos vizsgálat hibás, és a lepel legalább 1300-3000 éves. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint a virágporvizsgálat 8. század körüli jeruzsálemi eredetre utal.
A rengeteg vizsgálat és kutatás ellenére a torinói lepel, amelyet először 1357-ben Lirey-ben (Franciarszág) említenek, továbbra is rejtély marad. Heves viták folynak arról, hogy keresztény bizonyítékról, középkori művészeti alkotásról vagy hamisítványról van-e szó.
A jerikói lepel vizsgálatától azt remélik, hogy közelebb visz a torinói lepel korának meghatározásához, és pontosabb információkat tesz lehetővé. "Ez az új lelet fényt deríthet a torinói lepel rejtélyére. Egész idő alatt itt volt, és senki sem törődött vele" - mondja Ámosz Notea professzor, az izraeli kutatóintézet vezetője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.