Náci múlttal küzdenek a német Korán-kutatók
2008. január 31. 12:00
Korábban
Kutatások a Harmadik Birodalom árnyékában
Tunéziai szakértők egy csoportja is hasonló feladatra vállalkozott. Ők azonban semmiképp sem akarják feldühíteni a muzulmán hívőket. `Hallgatni néha jobb` - véli Moncef Ben Abdeldzselil, a kutatás egyik résztvevője. Negatív példa lehet, hogy tavaly az afgán hatóságok letartóztatták azt a tisztviselőt, aki köznyelvre kívánta fordítani a Koránt, művét istenkáromlásnak kiáltották ki, ezért a szerző azóta bújkálni kényszerül.
A keresztények egy része sem szereti, ha világi tudósok vizsgálják a szent szövegeket, és elutasítja a bibliai szövegek kritikáját. A többség azonban elfogadja, hogy a Bibliát különböző emberek írták, különböző korokban, és a kanonizáció évszázadokig tartott. Ezzel szemben a muszlimok a Koránt Isten szó szerinti kinyilatkoztatásának tekintik. A Korán megkérdőjelezése olyan, `mintha egy kereszténynek azt mondanák, hogy Jézus homoszexuális volt` - mondja Abdu Filali-Anszari, marokkói tudós.
Neuwirth és Michael Marx, a kutatási projekt vezetője, Iránba, Törökországba, Szíriába és Marokkóba utazva igyekezett meggyőzni az iszlám világot a kutatás hasznosságáról. Marx az al-Dzsazíra televíziónak adott interjújában cáfolta, hogy a projekt célja az iszlám tantételek elleni támadás lenne.
Az európaiak már a középkorban elkezdték a Korán tanulmányozását, bár akkor még csak hiteltelenné akarták tenni. A komoly tudományos kutatás, amelynek élén a német tudósok álltak, a 19. században indult el. A vizsgálatok először a Bibliát vették célba, és komoly kritikákat fogalmaztak meg az Ó- és Újszövetség hagyományos értelmezésével kapcsolatban. A tudományos munka aláásta a Szentírás szó szerinti igazságába vetett hitet, és teret engedett a szekularizált Európának. Egy idő múlva a kutatók a Korán felé fordultak. 1857-ben a párizsi akadémia díjat tűzött ki a Korán legjobb "kritikai történetére", amelyet Theodor Nöldeke, német tudós nyert meg. Munkája a nyugati koránkutatás kezdetét fémjelezte.
A müncheni gyűjteményt Nöldeke pártfogoltja, Gotthelf Bergsträsser alapozta meg. Miközben Németország a fasizmus felé menetelt, Bergsträsser koránmásolatok után kutatott a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Európában. Az értékes kéziratokat Leica kamerával fényképezte le. 1933-ban, nem sokkal Hitler hatalomra kerülése után a kiváló hegymászó hírében álló Bergsträsser halálos balesetet szenvedett a bajor Alpokban. Holttestét nem boncolták fel. Az a hír járta, hogy öngyilkos lett, vagy meggyilkolták. Munkáját Otto Pretzl vette át, aki 1934-ben Marokkóba utazott, és ott sikerült bejutnia a királyi könyvtárba, amelyben a Korán egy ősi másolatát őrizték.
Amikor aztán a nácik Észak-Afrikában és a Szovjetunióban harcoltak, szükségük volt az arabista szakértőkre. A tudósok a propaganda-terjesztésben és olyan iskolák felállításában segédkeztek, amelyekben muzulmánokat képeztek ki a német hadsereg számára. A kéziratokat gyűjtő Otto Pretzl főként a katonai hírszerzésnél dolgozott. Ő hallgatta ki a Franciaország megszállása során elfogott, arabul beszélő katonákat, később pedig azt a megbízást kapta, hogy szítson felkelést Irakban az angol csapatok ellen. Repülőgépe azonban lezuhant.
A fényképgyűjtemény sorsa Spitaler kezébe került, aki szintén segédkezett a gyűjtésben. A háború alatt a hadtestparancsnokságon dolgozott, majd pedig Ausztriában arab nyelvészként. A háború után visszatért az akadémiára. A koránprojekt folytatása helyett azonban inkább egy klasszkus arab szótár összeállításával foglalkozott. Fél évszázados fáradtságos munka után a 24 betűből álló arab ábécé csupán első két betűjével készült el. Spitaler csak kevés tanulmányt publikált, de mestere volt az arab szövegeknek. Kollágái szerint viszont óvatos, eredménytelen és a szokatlan nézetekkel szemben rosszindulatú volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap