Ortodox vétó a román-magyar Gozsdu-tervre
2006. október 11. 11:45
A háborútól a Közalapítványig
A magyar hatóságok a budapesti épületkomplexumot aztán 1952-ben államosították - minden jel arra mutat, hogy kártalanítás nélkül. Ugyanakkor a második világháború végén sok romániai magyar vagyont - ingót és ingatlant - nacionalizálták. Vincze szerint arra lehet következtetni, hogy a román fél nem is igen hozta fel többé a Gozsdu-vagyon kérdését, tudván, hogy a magyar fél szintén kártérítési követelésekkel hozakodhat elő, melyeknek az értéke jóval nagyobb a Magyarországon levő alapítványi vagyonnál. 1953-ban végül a magyar és román fél megegyeznek abban, hogy a másik féllel szembeni jogokat, követeléseket és igényeket `kölcsönösen megszűntnek` nyilvánítják.
Ilyen volt |
Az ügy 1998-ban került újra napirendre: a román külügy úgy érvelt, hogy annak idején nem mondhatott le arról, amivel voltaképpen nem is rendelkezett, lévén, hogy az ingatlanok a Gozsdu Alapítvány tulajdonát képezték, nem pedig a román államét. Ugyanakkor pedig a nagyszebeni ortodox érsekség létrehozta a Gozsdu Alapítvány jogutódját, mely visszaköveteli az alapítványi vagyont. Csakhogy ez nem egyszerű: a Gozsdu-udvart 1999-ben egy magánbefektetőnek eladták, és a magyarországi ingatlan-visszaigénylési jogszabályok nem adnak okot reményre.
Ilyen lesz |
Ebből a jogi és diplomáciai útvesztőből jelenthet előrelépést a román-magyar Gozsdu Közalapítvány ötlete - igaz, ennek a nevén és célkitűzésein kívül nem sok köze lenne ahhoz az alapítványhoz, amit Gozsdu Manó alapított. A két kormány 200-200 ezer euróval száll be az alaptőkébe, és ugyanennyivel finanszíroznának különféle projekteket - az alapítvány célja csereprogramok, kiállítások, szemináriumok szervezése, illetve Emanuil Gojdu emlékének ápolása. A megállapodás szerint a közalapítvány székhelye az időközben felújított Gozsdu-udvarban lenne.
Jelenleg az a legfontosabb és az ortodox egyház által a leginkább nehezményezett változás, hogy bár a végrendelet még nekik kedvezett, mostantól semmi beleszólásuk nem lenne az alapítvány működésébe.
Sipos Zoltán - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.