15 ezer évvel korábban hódíthatta meg az ember az Északi-sarkot, mint gondoltuk
2016. január 15. 14:00 MTI
Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott teteméből orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.
Korábban
A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a jeges-tengeri Jenyiszej-öböl térségében talált hím mamutot vadászok ölték meg 45 ezer évvel ezelőtt, vagyis ez a lelet lehet az ember arktiszi jelenlétének eddigi legkorábbi bizonyítéka. Vlagyimir Pityulko, a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia kutatója szerint a mostanáig talált legrégebbi leletek "valamivel több, vagy kevesebb mint 30 ezer évesek". A szakember szerint a zord Északi-sarkvidék hajdani lakói valószínűleg vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Az elefántokkal közeli rokonságban álló mamutok voltak a térség legnagyobb szárazföldi teremtményei, fontos erőforrásokat biztosítottak az emberek számára.
"Ezek az állatok húsukkal, zsírjukkal és csontvelőjükkel táplálékot, az ürülékükkel, zsírjukkal és csontjaikkal tüzelőanyagot, hosszabb csontjaikkal és agyarukkal pedig nyersanyagot biztosítottak az embernek" - magyarázta a kutató. A 2012-ben feltárt mamut sérülései azt jelzik, hogy az állatot emberek ejtették el. A szakemberek szerint a bordákon a vadászok elhajított lándzsái, a lapockán és a pofacsontokon kézi döfések nyomai láthatóak. A mamut jobb agyarának sérülései arról árulkodnak, hogy a vadászok levághattak belőle, miután végeztek az állattal.
A kutatók szerint a mamutvadászat kulcsszerepet játszhatott az Északi-sarkvidéken élők túlélésében és abban a népmozgásban is, amikor Szibéria legészakibb részén átkelve az ember eljutott az akkor Szibériát Alaszkával összekötő Bering-földhídra. Az Újvilágba érkező első embercsoportok ezen a földhídon keltek át, innen hódították meg a kontinenst. Mivel az Északi-sarkvidéket az eddig véltnél már jóval korábban emberek lakták, talán a Bering-földhídon is korábban keltek át - vélik a tanulmány készítői.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Egyiptom](/ih0Ax/label/.cut-640x400/1.jpg)
Egyiptom
- Isztambul bukása hozta el a Muszlim Testvériség felemelkedését Egyiptomban
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40