11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A szphinx
A szphinx legendája az egyik legrégebbi az emberiség történetében – egyes változatai már Kr. e. 9500-ig is visszavezethetők. Legfőképpen azonban az óriási egyiptomi szobrokról ismert, amelyek legtöbbször oroszlántestű, emberfejű lényként ábrázolják, sok esetben fáraói fejdísszel. Az egyiptomiak számára ezek a mitológiai lények nagy hatalmat képviseltek. Arcukat gyakran a kor uralkodójáról mintázták, hogy istenszerű alakokként ábrázolják vezetőiket.
Amikor a görögök átvették a szphinx alakját, gonosz teremtményként képzelték el. Kígyófarokkal és madárszárnyakkal ábrázolták őket, és kegyetlen, intelligens szörnyetegeknek tartották őket, akik kedvüket lelik az áldozataikkal való játékban, mielőtt megölik és egyben felfalják őket. Napjainkban a legismertebb hozzájuk kapcsolódó történet Oidipusz legendájából való. Thébába vezető útja során egy szphinx feltette Oidipusznak a híres találós kérdést: melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon?
A szphinx annyira biztos volt abban, hogy Oidipusz nem tud helyesen felelni, és ezért megölheti, hogy amikor a férfi a helyes válasszal felelt – az ember, aki gyermekként négykézláb, felnőttként két lábon, idős korában pedig bottal közlekedik –, egy szakadékba vetette magát elkeseredésében. A szphinx számára jobb volt meghalni, mint úgy élni, hogy nem kínozhat másokat.
Arról megoszlanak a vélemények, pontosan mit is jelképez a szphinx. Egyesek szerint az egyiptomiak számára nagy hatalmat biztosító talizmán volt, illetve a túlvilágra vezető út iránymutatója. Talán a róla vallott görög nézetekkel kombinálva, miszerint kizárólag éles elmével lehet legyőzni, az ember azon törekvését jelképezi, hogy túljárjon a halál eszén, és elkerülje.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.