10 tény a lengyelországi hadjáratról
2015. február 11. 14:15
1. A náci Németország és a Szovjetunió az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében felosztotta egymás között Lengyelországot. Hitler az ország nyugati, Sztálin a keleti felét kapta meg.
2. A paktum megkötése után Sztálin lefordíttatta oroszra a Mein Kampfot, és elolvasását kötelezővé tette minden politikai bizottsági tag számára.
3. Közvetlenül az 1939. szeptember 1-jei német támadás előtt lengyel lázadóknak öltözött SS-alakulatok a lengyel határhoz közeli német településeken hajtottak végre látszatakciókat, hogy azok ürügyül szolgáljanak Lengyelország megtámadására.
4. A német megszállók a Tannenberg-akció keretében, 1939 őszén közel 20 ezer lengyel civilt végeztek ki.
5. A köztudattal ellentétben a lengyel lovasság soha nem indított célzott támadást a német páncélosok ellen.
6. A Szovjetunió 1939. szeptember 17-én a Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszok védelmére hivatkozva támadta meg Lengyelországot.
7. 1939. szeptember 22-én a német és a szovjet csapatok Breszt-Litovszkban közös győzelmi katonai parádét rendeztek. A rendezvényen a két agresszor zászlót cserélt és felhangzott a szovjet és a német himnusz is.
8. Az öt hétig tartó háború alatt a 900 ezres lengyel haderővel szemben 1,5 millió német, valamint 500 ezer szovjet katona mellett 50 ezer szlovák katona is harcolt a támadók oldalán.
9. Az október 6-ig tartó harcokban összesen a mintegy 1500 szovjet és 16 ezer német katona mellett 66 ezer lengyel vesztette életét. A civil áldozatok számát 150 ezerre teszik.
10. Lengyelországból több tízezer katona és civil talált menedéket Magyarországon, ahonnan a hatóságok segítségével továbbutazhattak egy harmadik országba. Ennek a segítségnek köszönhetően rengeteg lengyel folytathatta a harcot a németek ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap