10 nagy katonai tévedés a történelemből
2018. július 18. 18:33 Múlt-kor
Korábban
Jarmúk (Hieromüax), 636
Kr. u. 636-ban, alig négy évvel Mohamed próféta halála után Khalid ibn al-Valid arab hadvezér egy 40 000 fős sereg élén fosztogatta a Bizánci Birodalom déli tartományait. A bizánciak egy 100 000 fős sereget küldtek két parancsnok, a többnyire „Udvarmester Theodórosz” néven ismert Theodórosz Trithüriosz és Baänész (más átírásokban Vahan) örmény származású hadvezér irányítása alatt.
Augusztus 15-én a bizánciak rátaláltak az arab seregre a mai Szíria területén, a Jarmúk folyónál. A két parancsnok között azonban nagy volt a bizalmatlanság – mindketten úgy hitték, hogy a másik át akarja venni a sereg kizárólagos irányítását –, így egyikőjük sem volt hajlandó teljes seregével támadni. Öt napon keresztül kisebb, sikertelen támadásokkal próbálkoztak, majd amikor az arabok támadást indítottak, ismét képtelenek voltak az együttműködésre, és az ellenség apránként megsemmisítette a bizánci sereget. A bizánci parancsnokok közötti bizalmatlanság nagyban elősegítette az iszlám kalifátus terjeszkedését nyugat felé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
