10 ezer éve vándoroltak a kutyák Amerikába
2015. január 12. 08:59
Egy új genetikai kutatás szerint a kutyák csak nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt vándoroltak az amerikai kontinensre, évezredekkel az után, hogy az első népcsoportok átkeltek Szibériából Észak-Amerikába.
Korábban
A Journal of Human Evolution legújabb számában ismertetett kutatás során antropológusok összesen 84, különböző észak-és dél-amerikai lelőhelyeken fellelt kutyacsontot vizsgáltak meg.
A kutya háziasításának kezdetét tudományos vita övezi, de általában 10-100 ezer évvel ezelőttre teszik, az eddigi leletek szerint a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe. Őseikhez, a farkas egy mára már kihalt alfajához képest a kutyáknál idővel jelentősen nagyobb együttműködési készség alakult ki az emberrel, elfogadták az irányítást, ugyanakkor új táplálékforráshoz jutottak és élvezték az ember társaságát, olyannyira, hogy együtt kezdtek vándorolni gazdáikkal.
A kutyának az ember mellett töltött, 11-16 ezer éves szolgálata izgalmas kutatási tárgyat jelent az emberi, így a migrációs viselkedésre nézve, fejtette ki Kelsey Witt, a University of Illinois hallgatója. "A kutyák a legkorábbi olyan élőlények voltak, amelyek minden kontinensre követték az embert, ami nagyon sokat elárul kapcsolatukról" - fogalmazott Witt.
Az amerikai kontinensen talált kutyacsontokon végzett eddigi vizsgálatok a nukleáris DNS-nél sokkal könnyebben kinyerhető, csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-vizsgálatokra fókuszáltak. A Witt és Ripan Malhi antropológusprofesszor által vezetett genetikai kutatás szintén a mitokondriális DNS-re összpontosított, ám a korábbiaknál jóval nagyobb számú minta állt rendelkezésükre.
A mai St. Louis (Missouri állam, USA) városa melletti lelőhely, Janey B. Goode-ról származó összesen 35 kutya rituális temetkezésben részesült, ami arra utal, hogy az emberek különleges tisztelettel viseltettek leghűségesebb társaikhoz; néhányukat párban, egymás hátára helyezve temették el, de a legtöbbjük külön sírt kapott. A Missouri és a Mississippi folyók találkozásánál fekvő, sokáig Észak-Amerika legnagyobb városának számító Cahokiában a kutyákat néha rituálisan elégették, a leletek tanúsága szerint pedig olykor megették őket.
A kutatók négy, eddig ismeretlen géncsoportot találtak az új mintákban, ami arra utal, hogy a korábbi vélekedésekkel szemben a fajdiverzitás jóval változatosabb volt az amerikai kontinensen. A DNS-vizsgálat legmeglepőbb megállapítása a kutyák vándorlásával kapcsolatos. "A kutyák genetikai fajdiverzitása csupán 10 ezer évre tekint vissza, ami nagyjából a legkorábbi amerikai kutyatemetkezés idejére tehető. Ez nem lehet véletlen" - magyarázta Witt, hozzátéve: jelenleg több kutatás folyik a kutyák genetikai térképével összefüggésben, és eddig csupán 20 ősi kutyafaj teljes mitokondriális DNS-szekvenálását végezték el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- A 19. század vége óta már az állam tartja számon életünk legfontosabb pillanatait tegnap
- Rejtélyes középkori „gyermekvámpírok” sírjait tártak fel Lengyelországban tegnap
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon? tegnap
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai tegnap
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye tegnap
- 100 éves lett Jimmy Carter, aki Magyarországon is építtetett lakóházakat tegnap
- Nyolc munkás életébe került a százhalombattai olajfinomító megépítése tegnap
- A T-modell megjelenésével az amerikai középosztály számára is elérhető lett az autó tegnap