10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
2019. február 26. 19:47 Múlt-kor
Korábban
A gabonatörvények (1815)
A brit földbirtokosok bevételeit 1815-ben egy védővámmal kezdték biztosítani, amelyet az importált gabonára (és sok más egyéb élelmiszerre) vetettek ki. Ilyen adók korábban is léteztek, és a 18. század folyamán meglehetősen jó eredménnyel biztosította mind a lakosság számára a stabil ellátást, mind a termelők számára a stabil bevételeket a belföldi kereskedelemből. Amikor a gabona ára jelentősen csökkent, az állam magasabb vámot vetett ki az importgabonára, hogy fenntartsa a hazai piac árait, valamint exportjutalmat ajánlott fel a termelőknek, amikor pedig emelkedett az ár, csökkentette a vámot, hogy serkentse az importot.
Az 1815-ben bevezetett adó azonban öncélúnak és kizsákmányolónak hatott a lakosság szemében: láthatóan az volt a célja, hogy a háború alatti magas árakhoz szokott földbirtokosok azonos szinten tarthassák bevételeiket, miközben aránytalanul kevés adót fizettek. Ellenzői amellett érveltek, hogy békeidőben nem a hazai termelők védelmével kellene biztosítani az élelmiszerellátást, hanem a szabad kereskedelmet ösztönözve, a külföldi gabona beáramlását is lehetővé téve. 1838-ban a Richard Cobden és John Bright vezette Gabonatörvény-Ellenes Liga a kor legnagyobb tömegmozgalmát hozta létre a rendelkezés elleni kampányával.
Amikor Robert Peel miniszterelnök 1846-ban bejelentette a törvény visszavonását, ugyanazon érzelmek mentén érvelt, mint amikor 1842-ben újra bevezette a jövedelemadót: javítani az emberek körülményein, és „a törvénykezést az méltányosság és igazság eszméire alapozni”, ami garantálja a társadalmi harmóniát és a gazdasági stabilitást.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége tegnap
- Tiltakozása ellenére nevezték el George Everestről a Föld legmagasabb pontját tegnap
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca tegnap
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában 2024.07.03.
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak 2024.07.03.